Miskolci Geotermia

Miskolc, Mályi
Miskolc 

MiskolcMiskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa (agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb)

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is.

A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár, és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként, az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Miskolc város napja: május 11.

Miskolc neve szlovákul és csehül Miškovec.

A város a Bükk hegység keleti oldalán (abba "beágyazódva"), a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere.

Miskolc területe 236,68 km2, ebből 58,02 km2 a belterület és 178,66 km2 a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban19 km, észak-dél irányban10 km. Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé30 kmkiterjedésű, amin belül négy „lépcső” figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert.

További információ: www.miskolc.hu

Mályi

MályiMályi lakossága 4406 fő. A település Miskolctól10 kmtávolságra az M3-as országos főközlekedési út gyűjtővonalán fekvő, a miskolci agglomeráció közvetlen övezetében elhelyezkedő, jelentős nagykereskedelmi telephellyel, üdülőteleppel, és zártkerttel rendelkező, kertvárosi jellegű település. A község már a honfoglalás korában is lakott volt, majd később a Myskoucz nemzetség birtokába került. Egy 1233-ből származó oklevél a falut Maly, majd Mali néven említi. A név feltehetően a mál (hegyoldal, oldal) szóból ered.

További információ: www.malyi.hu

Kistokaj

Kistokajt 1256-ban említi először oklevél. Az első népszámlálást 1787-ben tartották, s ekkor fél ezren lakták a községet, akik közül minden tízedik nemes volt.

Kistokaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, Miskolctól délre, a város közvetlen határában helyezkedik el. A települést a Hejő patak két ága metszi, külterületen a Hejő-malom árok, belterületen közvetlenül a kertvégek alatt a patak másik ága.

A külterületet közvetlenül érinti a 3.sz. főút, valamint a vasútvonal, melynek megállóhelye van Kistokajban. Az autópálya két lehajtó ágának megépülésével a település könnyen megközelíthető, gyorsan elérhető minden irányból.

A település lélekszáma jelenleg 2158 lakosa van. A belterületen található bányató partján közel 200 hétvégi ház épült. A tó nagyon népszerű a horgászok, a pihenni vágyók körében. A község közepén helyezkedik a több mint 2 hektár nagyságú sportpálya, ahol focipályák, salakos pálya, játszótér szolgálja a lakosságot.

További információ: www.kistokaj.hu

Magyarország geotermikus adottságai

Magyarország, bár nem aktív vulkáni területen található, geotermikus adottságai mégis európai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Magas a hőmérséklet mélységgel történő emelkedése, ~ 45 °C/km, szemben az átlagos 20-30 °C/km értékkel. Így 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már 35-40 °C, 1000 m-ben 55-60 °C, 2000 m mélységben pedig 100-110 °C, a melegebb területeken akár 120-130 °C lehet. A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70 %-án minimum 30 °C-os termálvíz feltárható.
Magyarországon a geotermikus potenciál alulról közelítő becslések szerint is legalább ~ 60 PJ/év.

A hőmérséklet-eloszlás

A geotermikus energia hasznosítása szempontjából a kedvező felszín alatti magas hőmérsékletet a megemelkedett hőáram okozza.
1000 m mélységben az átlaghőmérséklet 55-60 °C. A melegebb területeken, a Mecsekben és környékén, a Battonyai-háton és az Alföld ÉK-i részén a hőmérséklet 70 °C felett van. 2000 m mélységben az átlaghőmérséklet 110-120 °C.

Európai Unió Magyarország Megújul Széchenyi terv